Látnivalók Szentgotthárdon
Szentgotthárd
Szentgotthárd Magyarország legnyugatibb városa, a Rába és a Lapincs folyók összefolyásánál fekszik. A magyar-szlovén-osztrák hármashatár városának is nevezik, egyben a Rába-vidéki szlovének központja. A várostól délre kezdődik az Őrségi Nemzeti Park területe, amely a mediterrán élményfürdő mellett a környékre érkező turizmus egyik alapja. Szentgotthárd 2021 júniusától gyorsforgalmi úton is elérhető.
A települést III. Béla király alapította, amikor 1183-ban francia területről ciszter szerzeteseket telepített ide. Monostort építtetett számukra, amelyet Szent Gotthárd bajor bencés püspökről neveztek el. A következő fontosabb esemény az 1664. augusztus 1-jei szentgotthárdi csata volt, amikor a keresztény seregek Raimondo Montecuccoli vezetésével döntő vereséget mértek Ahmed Köprülü török nagyvezír Bécs felé vonuló csapataira.
1872-ben elkészült a vasútvonal Graz felé, ezután megkezdődhetett Szentgotthárd iparosodása. Sorra nyíltak az üzemek: a dohánygyár, az óragyár, a téglagyár, a selyemszövőgyár és a kaszagyár. A fejlődés egyik mozgatója a helyi kötődésű Széll Kálmán miniszter, későbbi miniszterelnök volt. Az első világháború után a város vonzáskörzetének nagy része a két szomszédos országhoz került, a második világháborút követően pedig az osztrák és a jugoszláv határ közelsége miatt visszafejlődés indult meg. A rendszerváltás után jött létre a határon átnyúló ipari park, amely az ottani üzemek révén ma is sok embernek biztosít megélhetést.
1983-ban, az alapítás 800. évfordulóján – néhány község hozzácsatolásával – Szentgotthárd ismét városi rangot kapott. Ma a településen gimnázium, szakképző iskola és két általános iskola működik, ezek mindegyikében lehet szlovén nyelvet tanulni. A város alapfokú művészeti iskolájában zenét és képzőművészetet oktatnak.
Nagyboldogasszony-templom
Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma Franz Anton Pilgram tervei alapján épült. Alapkövének 1748-as letétele után az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy már 1764-ben, a szentgotthárdi csata századik évfordulóján sor kerülhetett a templom megáldására. Abban az évben készült el a szakrális épület első orgonája Ferdinand Schwartz grazi mester műhelyében, ez azonban nem őrződött meg. A templomot ünnepélyesen Szily János, az első szombathelyi megyéspüspök szentelte fel 1779. március 16-án.
Szentgotthárd legjelentősebb templomának freskói közül kiemelkedik Stephan Dorffmeister alkotása, amely a kupolában a törökök feletti 1664-es szentgotthárdi győzelmet jeleníti meg. A főoltár festménye, amely a Boldogságos Szűz Mária mennybevételét ábrázolja, valamint a mellékoltárok összes festménye Matthias Gusner ciszter szerzetes keze munkáját dicséri. A templomhajóba lépve láthatjuk, hogy a bal oldali mellékoltárt a város és a templom védőszentjének, Szent Gotthárd hildesheimi püspöknek szentelték, aki Szent István király kortársa volt. A jobb oldali mellékoltárt pedig „a haza szent királyainak”, Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imrének szentelték. A templom szobrait Josef Schnitzer heiligenkreuzi szobrászművész készítette.
A gazdagon díszített húsz ülőhelyes kórust, a padokat és a sekrestye szekrényeit mintegy negyven éven át faragta Kaspar Schrezenmayer barát. A harangtoronyban Nyugat-Magyarország legnagyobb, mintegy 40 mázsás harangja lakik. 1987-ben a szentgotthárdi barokk templom új orgonát kapott.
Az ezredforduló környékén kezdték el tervezni a templom felújítását, mivel az épület már sok helyütt nagyon rossz állapotban volt. Külső felújítása 2006-ban megkezdődött, amikor a nagy hómennyiség miatt megroggyant a templom tetőszerkezete és az értékes freskókat is veszély fenyegette. A belső munkálatokhoz 2010-ben fogtak hozzá, először a szentélyt újították fel, majd 2019-ben nekiláttak a főhajónak. 2022. március 16-án a megújult templomot dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök szentelte újjá.
A bal oldali mellékhajó kisebb helyiségében található a Templomgaléria, ahol már szlovéniai művészek is kiállítottak. A barokk templom különös jelentőséggel bír a magyarországi szlovének vallási életében, havonta egyszer szlovén nyelvű szentmisét mondanak benne.
Kolostorépület
Az épületben ma a polgármesteri hivatal működik, alapkövét 1740-ben fektették le. Helyiségeit már 1746-ban birtokba vették a ciszter szerzetesek. Franz Anton Pilgram eredeti tervei szerint tükörszimmetrikus, kétszárnyú épület épült volna, anyagi okok miatt azonban csak a déli épületrész megépítése valósult meg.
A mai titkárságon áthaladva léphetünk be az egykori apáti fogadószobába, ahol megtekinthetjük Stephan Dorffmeister pannóinak digitális másolatát. (Az eredeti festményeket 1951-ben átszállították a Magyar Nemzeti Galériába.) Az egykori társalgóban tartják az önkormányzati testületi üléseket, egykor azonban házasságkötő teremként is használták. A társalgó mögött található a könyvtár, amelynek értékes szekrényeit Kaspar Schrezenmayer barát faragta, a mennyezetén pedig Matthias Gusner festménye látható. A földszinten található a szerzetesi ebédlő, ebben az ún. Refektóriumban konferenciákat, illetve a terem kiváló akusztikája okán koncerteket is rendeznek. Ebben a helyiségben szintén köttetnek házasságok, a párok feje felett itt is Matthias Gusner egyik festménye ékeskedik.
Várkert
A kolostori épületegyüttes körül terül el a város legnagyobb kiterjedésű parkja, amely egy angol- és egy barokk kertből áll. A 18. és 19. században nyerte el a mai formáját, amikor a kolostor az alsó-ausztriai heiligenkreuzi apátsághoz tartozott. Akkortájt a kertben gyümölcsfák és egy sor másik fa virágzott. A terület ma helyi védelem alatt áll, az angolkertben számos ritka növényfaj él.
A park híres épülete a Narancsos-ház, amely egykor a kertészek lakóhelyeként szolgált. Írásos forrás nem tanúsítja, mikor épült ez a ház, de minden bizonnyal már a heiligenkreuzi ciszterciták megérkezése előtt állt. A szerzetesek 1950-es kitelepítése után lakóépületként szolgált, 1966-ban pedig átépítették.
A Várkertben – így nevezik a kolostorkertet a helyiek – a szentgotthárdiak kikapcsolódhatnak a terebélyes fák árnyékában tett kellemes sétáik során. A parkban egy halastó is található, amelynek környezetét szlovén szobrászművészek alkotásai is ékesítik.
Magtártemplom (Színház)
Szentgotthárd legrégibb műemléke, amely végigkíséri a város történetének hosszú évszázadait. Röviddel azután, hogy a ciszterek megérkeztek ide, a 12. század végén felépítették az akkori viszonyok közt nagynak számító templomukat, amelyet a hajdúcsapatok közeledése miatt Wolfgang von Tieffenbach stájerországi hadiparancsnok 1605-ben lelketlenül a levegőbe repíttetett. A szentgotthárdiaknak hetven éven át nem volt temploma, szentmisére a közeli Rábakethelyre jártak.
1676-ban és 1677-ben Széchenyi György esztergomi érsek kezdeményezésére új templomot építettek, amelyhez részben a régi épületből megmaradt köveket is felhasználták. A ciszter gazdálkodás szükségleteihez igazodva a templomot 1787 és 1790 között magtárrá alakították át. Ehhez az is hozzájárult, hogy közvetlen szomszédságában felépült a monumentális barokk templom.
1988-ig az épületet több lépcsőben színházzá alakították át, amely a mai napig színdarabok, ünnepségek, koncertek, iskolai bemutatók és szalagavatók helyszínéül szolgál. A rábavidéki szlovének is számos programjukat rendezték meg itt. Rendezett környezetével a színház ma fontos része a város egykori központjában álló műemlékegyüttesnek.
Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény
A múzeum 1983 óta működik az ún. Stájer-házban, melyet Wieser József báró építtetett 1902-ben a külföldről érkező kaszagyári munkások számára. Szép, lépcsőzetes árkádjaival az épület meghatározó eleme a városképnek. A Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumot Szentgotthárd alapításának 800. évfordulóján nyitották meg itt, a múzeumi gyűjtemény magját Gáspár Károly nyugalmazott szlovén iskolaigazgató magángyűjteménye adta. Pável Ágoston szlovén származású polihisztor nevét 1986-ban, születésének századik évfordulóján vette fel az intézmény.
Ma a múzeumban négy állandó kiállítás tekinthető meg. A központi tárlatot A Szentgotthárd környéki szlovének életmódja címmel 2012-ben nyitották meg az épület földszinti termében, A megélt táj szlovén-magyar határon átnyúló uniós projekt keretei között. Akkor jött létre a központi nagy helyiség, amelyben azóta is múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak szlovén és magyar irodalmi nyelven, valamint két nyelvjárásban. Körben, a kiállítótér falain a múzempedagógiai program témáihoz: a Rába-vidéki szlovének népi táplálkozásához, népi építészetéhez, népviseletéhez, népi gyermekjátékaihoz és népzenéjéhez kötődő tárgyak láthatók. A műhelyfoglalkozásokat logikai játékokkal és didaktikai segédeszközökkel teszik színesebbé az iskolások számára.
Az emeleti első állandó kiállítás az 1664-es szentgotthárdi csatáról mesél, amely a törökökkel vívott harmadik legnagyobb összecsapás volt a történelmi Magyarország területén, egyben pedig az első csata, amely az oszmánok vereségével végződött. A tárlat legnagyobb vonzerejét a digitális terepasztal jelenti, amely audiovizuális eszközök (képek, térképek, ábrák és narráció) segítségével szakszerűen, ugyanakkor közérthetően mutatja be a híres csata történéseit. A látogatók egy kvíz révén próbára is tehetik tudásukat, továbbá sok mindent megtudhatnak a csata fontos személyiségeiről. Végül meghallgathatják Csuk Ferenc helyi kötődésű költő elbeszélő költeményét a csatáról.
Ha tovább haladunk a múzeumban, megtekinthetjük A szentgotthárdi ipar a 19-20. században című állandó kiállítást. Itt megtudhajuk, hogyan alapították meg jó száz éve a szentgotthárdi ipari üzemeket: a dohánygyárat, az óragyárat, a selyemgyárat és a kaszagyárat. Ugyanakkor azt is megtudhatjuk, mikor és miért került sor a bezárásukra. A tárlat érdekes tárgyai a kaszagyár gépeinek kicsinyített modelljei, melyeket a szentgotthárdi szakközépiskola diákjai készítettek el. A falakon megtekinthetjük a gyár termékeit és itt is vár minket egy multimédiás bemutató.
Az utolsó emeleti kiállítás a „gerencséreket”, azaz a Délnyugat-Magyarországon tevékenykedő fazekasokat mutatja be. Az itteni agyagos talaj nem nagyon tette lehetővé a gabonatermesztést, ellenben kiváló feltételeket nyújtott a fazekasság kifejlődéséhez. Öt vitrinben megtekinthetjük a Züric-völgyi, Rába-vidéki és jáki fazekasok termékeit, a kályhások és habánok (anabaptista vallású német fazekasok) edényeit, valamint a kisebb Vas vármegyei műhelyek munkáit.
A helytörténeti és szlovén nemzetiségi gyűjteményben, vagy ahogy még ma is nevezik, a Pável Ágoston Múzeumban, szlovén nyelvű tárlatvezetést is kérhet a látogató. Emellett rendelkezésére áll egy háromnyelvű katalógus és a digitális tartalmak többsége is elérhető magyar, szlovén és német nyelven.
Brenner-kápolna
A kethelyi Brenner János káplánt 1957. december 15-én Szentgotthárd mai zsidai városrészének erdejében gyilkolták meg. Egy haldoklóhoz sietett, hogy kiszolgáltassa neki a szentségeket, kevéssel célja előtt azonban máig ismeretlen tettesek 32 késszúrással megölték.
Vértanúságáról sokáig nem volt szabad beszélni, először 1992 decemberében emlékeztek meg róla, amikor egy emlékkeresztet állítottak nem messze halálának helyszínétől, a zsidai iskolakápolna előtt. A következő évben a Brenner János Emlékhely Alapítvány tagjai elhatározták, hogy kápolnát emelnek a káplán utolsó útja mellett. A „Jó Pásztor kápolnát” 1996. augusztus 25-én szentelték fel, a vértanúság 40. évfordulóján pedig új haranggal gazdagodott.
Az emlékkápolnában májustól októberig minden hónap 13-án szentmisén imádkoztak Brenner János boldoggá avatásáért, a Szombathelyi Egyházmegye 1999 őszén hivatalosan is elindította a káplán boldoggá avatási ügyét. A vértanút 2018. május 1-jén Szombathelyen avatták boldoggá.
Szlovén Kulturális és Információs Központ
A Szlovének Háza a Rába-vidéki szlovének központi létesítménye, 1998 novemberében nyitották meg. Az építéshez az anyagi forrásokat a Szlovén Köztársaság, Szentgotthárd Város Önkormányzata valamint a Magyar Köztársaság Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatala biztosította.
Az épületben található a Magyarországi Szlovének Szövetsége székhelye, itt működik a Porabje hetilap és a Szentgotthárdi Szlovén Rádió szerkesztősége. Az emeleti korszerű konferenciaterem a magyarországi szlovénség legfontosabb rendezvénytere, egyben számos konferencia és tanácskozás helyszíne is. A földszinti kiállítóteremben gyakran nyílnak képzőművészeti kiállítások, a terem ugyanakkor számos nyelvi és kézműves műhelymunkának, illetve kisebb előadásoknak is helyszínt biztosít.
Kulturális küldetése mellett a Szlovén Kulturális és Információs Központ vendéglátó- és szálláshelyként is szolgál. Az épületben működik a Hotel Lipa, amely egész évben várja a pihenni vágyó vendégeket. Ha pedig szeretnének ételt is fogyasztani, az étterem gazdag kínálattal, benne helyi jellegű fogásokkal várja őket.
A Szlovén Köztársaság Főkonzulátusa
A külképviselet 1998-tól alkot kapcsot a Rába-vidéki szlovének és az anyaország között, emellett ápolja a Szlovénia és Magyarország közötti jószomszédi viszonyt. A főkonzulátus legfontosabb tevékenységei között szerepel a Szlovén Köztársaság, annak állampolgárai és jogi személyei érdekképviselete, valamint a határon túli együttműködés ösztönzése a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az oktatás területén. A szlovén külképviselet működési területe Vas és Zala vármegyére terjed ki, a vendéglátó ország képviselőivel helyi és vármegyei szinten ápol kapcsolatot.
A Szlovén Köztársaság Szentgotthárdi Főkonzulátusa támogatást nyújt a magyarországi szlovén közösség törekvéseihez az anyanyelv, a kultúra és a nemzeti öntudat megőrzése, valamint a gazdasági fejlődés előmozdítása terén. A külképviselet az épületében vagy azon kívül megrendezett események révén gondoskodik Szlovénia természeti szépségeinek, kulturális nevezetességeinek, művészeti és tudományos életének, valamint innovációinak népszerűsítéséről.
TimeTourist
Az IDŐutazó Múzeumban izgalmas fejtörők és találós kérdések révén – a kiterjesztett valóság segítségével – elevenedik meg Szentgotthárd történelme. A játék hasonlít a szabadulószobákhoz, ugyanakkor sokkal több azoknál. Folyamatos agytornával és aktív részvétellel a játékosok ellátogathatnak III. Béla király tróntermébe, a ciszterci monostor egyik cellájába, Montecuccoli parancsnok sátrába, egy 18. századi nemesi kúriába és Széll Kálmán miniszterelnök dolgozószobájába. A történelmi valóság megidézését színvonalas korhű díszletek, berendezések, sőt, még az adott helyhez és korhoz igazodó hangok és illatok is biztosítják.
A kaland mintegy másfél órán át tart, a magyar nyelv mellett a játék elérhető angol, német és szlovén nyelven is. A múzeum nincs messze a magtártemplomtól, így szerves része Szentgotthárd történelmi központjának.
Szentgotthárd Spa & Wellness
A családbarát mediterrán élményfürdőben elérhetők a legkorszerűbb spa, wellness és gyógyfürdői szolgáltatások. A gyermekek több csúszdán is leereszkedhetnek, azután pedig különféle medencékben fürödhetnek, összesen 1500 m2 vízfelületen. Az élményfürdő üvegkupolája alatt a kinti januári hidegben is mediterrán nyár uralkodik.
Az itteni termálvíz segíthet a mozgásszervi, neurológiai és érrendszeri betegségek kezelésében. Enyhítheti az ízületi fájdalmat és a gerincproblémákat, továbbá növelheti a különféle fizioterápiás és reumatológiai kezelések hatékonyságát.
A szaunapark biztosítja a vendégek számára az izzasztó méregtelenítést, később pedig választhatnak a relaxációs, felfrissítő vagy átmozgató masszázsok közül. Mindezek mellett a komplexum látogatóit különféle sportolási lehetőségek is várják.
A vendégek rendelkezésre áll a szálloda is, amelyből közvetlenül átléphetnek a fürdő területére.