Látnivalók
Kétvölgyön

Kétvölgy

Kétvölgy Szentgotthárdtól 12 kilométerre délre fekszik, a Kétvölgy–Čepinci magyar-szlovén határátkelő felé vezető útról jobbra letérve közelíthető meg. A határállomást 2002-ben nyitották meg, így Apátistvánfalva és a két szomszédos szlovének lakta település is közúti kapcsolatot kapott Szlovénia felé. 2014-ben átadták a Rába-vidék két részét, Kétvölgyet Felsőszölnökkel összekötő aszfaltozott utat is, amely az egykori „miseút” nyomvonalán épült és különleges szépségű tájon át vezet.

Kétvölgy jellegzetes szórványtelepülés mozaikos szerkezettel, 1978-tól fokozottan védett terület, 2001-től pedig az Őrségi Nemzeti Park része. A látogatók számára egyfajta szabadtéri múzeumként is hathat, a faluban ugyanis számos útszéli kereszt, több kápolna és egy harangláb is található, de a népi építészet gyöngyszemeire is rábukkanhatunk.

A két egykor önálló településről, Permiséről és Ritkaházáról 1387-ből maradtak fenn az első írásos említések. A 12. századtól mindkét falut a ciszterciek birtokolták, majd többször gazdát cseréltek. A községek 1632-ben váltak a törökök adófizetőivé, később pedig az ide valósi honvédek az 1848/49-es szabadságharcból is kivették a részüket. 1944-ben Vashegyalja néven vonták össze a két falut, majd különválasztották és újból egyesítették őket. 1951-től a mai napig a közös Kétvölgy elnevezést viselik.

Ritkaháza sokáig a ma Szlovéniához tartozó Dolenci település plébániájához tartozott, a nagy távolság miatt azonban a hívek kérésére Felsőszölnökhöz csatolták. Permiséről 1785-től Apátistvánfalvára jártak templomba, a közigazgatási és egyházi elkülönülés eredményeképpen különleges helyzet állt elő: Permisén a helyi szlovén nyelvjárás apátistvánfalvi, míg Ritkaházán a dialektus némileg eltérő felsőszölnöki változatát beszélik mind a mai napig.

Szoknyás harangláb

Az 1880-as évek környékén épült a ritkaházi településrészen a nyitott szoknyás, négyoszlopos harangláb. Felállításához egy különleges helyi legenda fűződik. Azt mesélik, hogy a falubeliek összekaptak a bíróval a harangláb leendő helyén. A bíró azt szerette volna, hogy az építmény a falunak azon a végén álljon, ahol ő lakik, mondván, onnan messzebbre hallatszik a harangozás. A falubeliek azonban Ritkaháza közepén látták volna szívesen a haranglábat. Végül a kocsmáros felfogadott négy legényt, akik egyik este elhozták a harangot a bíró udvaráról. Amikor elértek a kocsmához, elkezdték úgy kongatni a harangot, hogy elhallatszott a szomszédos falvakba is. Így történt, hogy a harangláb még ma is az egykori kocsma mellett áll.

A harangláb gerendái bonyolult alakban illeszkednek, az épületet először szalmával fedték. A tetőzetet az 1960-as években szürke palára cserélték, ezeket pedig végül 2007-ben vörös cserépre. A harangláb tetejére új kettős kereszt került.

A harang Karl Feltl grazi öntőmester műhelyében készült, akinek a neve a harang egyik oldalán olvasható, a másik oldalon pedig „az igazság angyala” látható, aki a kezében egy lángoló kardot és egy serpenyős mérleget tart. Ritkaházán egykor kézzel harangoztak, ma ezt a feladatot egy automatizált, elektromos szerkezet látja el.

A szoknyás harangláb Kétvölgy kiemelt nevezetessége, egy hasonlót Orfaluban is láthatunk.

Kilátó

A falu legmagasabb pontján, a 367 méter magas Katalin-dombon építették 2011-ben. Felkapaszkodva rá megcsodálhatjuk a környék pazar panorámáját, háttérben a szlovéniai és az ausztriai hegyvonulatokkal. Szép időben akár egy egyszerűbb távcsővel is szemügyre vehetjük az ausztriai Riegersburg és Güssing várát. Az egyes magaslatok azonosításában a kilátó legfelső szintjének fakorlátján látható körkörös ábra segít minket.

Az állíttató kétvölgyi önkormányzat a kilátót „Bűriczának” nevezte el, Permise településrész egykori szlovén nyelvjárási elnevezése alapján. A falu központi nevezetességeként kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a család minden tagja számára.

Kemencés Ház

A Kultúrotthon udvarán áll a felújított, közösségi térrel és kenyérsütő kemencével rendelkező több célú épület. Konyhája felidézi a régi idők hangulatát, a helyiségben Doncsecz Károly, az utolsó Rába-vidéki fazekasmester termékeit is megtekinthetjük. A Kemencés Ház kiváló helyszíne lehet különféle rendezvényeknek, találkozóknak és gasztronómiai műhelymunkáknak. Ezeken az idősebb nemzedék tagjai átadhatják a fiataloknak a hagyományos Rába-vidéki ételek, például a perecek vagy kalácsok elkészítéséhez kapcsolódó tudásukat. A Kemencés Ház nyitott terének falára felhelyezték a ma már nem álló porták házneveit feltüntető kerámia táblákat és egy térképet is készítettek, megjelölve az egyes permisei és ritkaházi házak elhelyezkedését.

Háznévtáblák

Kétvölgyön 2022 tavaszán mintegy hetven kerámia házszám- és háznévtáblát helyeztek a lakóházakra. Az egységes táblákat Nagy Attila orfalui fazekas készítette, Doncsecz Károly kétvölgyi fazekasmester mintáinak felhasználásával. A mára eltűnt házak házneveit pedig a Kemencés Ház nyitott terének falára helyeztette fel az önkormányzat.

A háznevek – a szlovén tájegységek többségéhez hasonlóan – a Szlovén Rába-vidék különleges öröksége. A vidéken minden háznak volt neve, amely az egykori tulajdonos foglalkozásából, nevéből vagy ragadványnevéből eredeztethető. Egykor a falubeliek a háznevükön ismerték és szólították egymást. A kétvölgyi önkormányzat folytatja a település házneveinek kutatását, tudva, hogy ezekre már csak a falu idősebb lakói emlékeznek.

Zsúpfedeles ház

A helyreállított zsúpfedeles, füstös konyhás, döngölt agyagpadlós boronafalú ház az eredeti helyén áll. A ma műemléki védelem alatt álló épület valaha kerített háznak épült, de mostanra csak a szobája és a konyhája maradt fenn. A ház utolsó helyi lakója az 1970-es években hunyt el, a ház felújításához 1994-ben fogtak hozzá. Akkor megerősítették a külső boronafalakat, eredeti módon restaurálták a gerendákat, az épület új zsúptetőt kapott. A munkálatokat a műemlékvédelem felügyeletével a Vasi Múzeumfalu munkatársai végezték el.

A szobában a régi bútorzat, a székek, az ágy és a használati tárgyak korhűek, ezért az az érzésünk támadhat, hogy a lakók csak elmentek otthonról. A füstöskonyhában helyreállították az eredeti kemencét, a sarokban elhelyezkedő fa kémény egyedülálló az egész vármegyében és az itteni berendezés is korhű. Az épületre 2010-ben új zsúptető került. A ház ablakaiban mindig virágzik a muskátli, tavasztól őszig várja a látogatókat.

Scroll to Top