Látnivalók Szakonyfaluban
Szakonyfalu
A falu Szentgotthárdtól 6 kilométerre délnyugatra fekszik, a várost Felsőszölnökkel összekötő főútból kiágazó mellékút két oldalán és szórványosan a környező dombokon. A településen emberemlékezet óta együtt élnek szlovének, magyarok és romák. A környékbeli nagy kiterjedésű erdők vadban, madarakban és gombafélékben gazdagok. Vizei a falutól jó kilométernyire folyó Rába, valamint a községen áthaladó Szakonyfalvi- és Grajka-patak. A faluból vezet még egy út Apátistvánfalvára, egy másik pedig Kétvölgy permisei részére.
A mai zsákfalu, amelyet Zakonyfolva néven 1350-ben említ először egy oklevél, eredetileg nem a mostani helyén, hanem a völgykatlantól délre húzódó dombok tetején terült el. A települést a ciszter szerzetesek erdőirtásból alakíttatták ki, majorságot létrehozva. 1664 júliusának végén a Bécs felé vonuló török alakulatok a Szakonyfaluba vezető út széles sík területén, a Rábán áttörve tervezték megvívni csatájukat a keresztény seregekkel. Ez számukra vereséggel végződött és habár Szakonyfalut felégették, az elmenekült lakosok az összecsapás után a mai helyén építették újra a települést.
A 19. és a 20. század fordulóján sokan kivándoroltak a faluból, főleg az Egyesült Államokba. Az 1950-es években Szakonyfaluból is több családot kitelepítettek, az elvándorlás pedig 1956-ban is jelentős volt. Az 1970-es években többek között óvoda, buszmegálló és ravatalozó létesült a faluban, a munkaképes korú lakosság nagy része pedig Szentgotthárd ipari üzemeiben helyezkedett el.
A településen ma szlovén nyelvet is oktató óvoda működik a felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola tagintézményeként.
Sarlós Boldogasszony-templom
A Rába-vidék legfiatalabb templomát 1922-ben építették az Amerikába kivándorolt falubeli hívek adományaiból és ma Szakonyfalu egyik fő nevezetessége. Jó száz évvel ezelőtt a szakonyfaluiak buzgón kerestek helyet a felépítendő templomnak, míg végül Majczán György helyi lakos kivágta a gyümölcsösét, amelynek helyén meg is épült Isten új hajléka. Az épületet 2001-ben felújították, a legalaposabb renováláson építésének századik évfordulóján, 2022-ben esett át, amikor a templomot szigetelték, kívül és belül újravakolták, valamint felújították az orgonát, a kórust, az oltárt és a padokat.
A templom oltárát Sarlós Boldogasszony képe díszíti, minden évben a védőszent napja, július 2. környékén tartanak itt búcsút. A templomban, amely a felsőszölnöki plébánia fíliája, gyakran miséznek két nyelven.
Fénykereszt
Magyarország 19. fénykeresztjét 2011 szeptemberében szentelték fel, magassága 7,38 méter, utalva arra, hogy Krisztus keresztje a Golgota hegyén 738 méter magasan állt. Két karja kelet és nyugat felé mutat, mindkettő 1,23 méter hosszú. A fénykereszteket világszerte egy nemzetközi mozgalom keretei közt állítják, amely egy franciaországi, Grenoble-i családanya látomásán alapul. Szent II. János Pál pápa 2000. november 15-én megáldotta a fénykeresztek állíttatóit, 2005-ben számuk világszerte már hétezerre volt tehető.
A szakonyfalui keresztet a helyi hívek és más adományozók anyagi segítségével állították fel, a helyi és a szlovén nemzetiségi önkormányzat pedig a fénykereszt megvilágításának korszerűsítését támogatta.
A kereszt védi a települést a természeti katasztrófáktól, színei Szűz Mária tiszteletére a fehér és a kék.
Kálvária
Öt évvel a fénykereszt felszentelése után, 2016-ban Szakonyfalu helyi és szlovén nemzetiségi önkormányzata keresztutat állíttatott, amelyet szentmise keretében dr. Peter Štumpf muraszombati püspök szentelt fel.
A Kálvária egy enyhébb emelkedőn a domb lábától egészen a fénykeresztig vezet. A tizennégy állomásához kötődő jelenetek alatt magyar és szlovén tájnyelvi feliratok olvashatók gránitba vésve. A keresztúton gyakran járnak a helyi hívők és más Rába-vidéki települések lakói, a húsvéti időszakban pedig a fénykereszt és a Kálvária környékén szinte egymást követik az ájtatosságok.
Lourdes-i barlang
A fénykereszt felszentelésének nyolcadik évfordulóján, 2019 szeptemberében áldotta meg dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök a szakonyfalui Kálvária mellett kialakított Lourdes-i barlangot. Ennek célja a Boldogságos Szűz köszöntése, aki mindvégig ott volt fia mellett, még a kereszt tövében is. A Szűzanya példaként áll az emberek előtt, hogyan maradjanak mindig hűek a Megváltóhoz. Úgy tartják, a hívő ember a kereszthez kérni érkezik, a Boldogságos Szűzhöz pedig hálát adni.
Október a Rózsafüzér Királynője hónapja, akkor a szakonyfalui hívők esténként a Lourdes-i barlangnál imádkozzák a rózsafüzért.
Szent Anna a gyermek Máriával
Műkőből készült, festett szobor áll Szakonyfalu déli végén, a Fő út mellett. Szent Anna és Szűz Mária eme ábrázolása fontos szakrális műemlék, az alsószölnöki Szűzanya-szobor méltó párja. A fiatal Mária kezében könyvet tart, a legenda szerint ugyanis már gyermekként megtanult írni és olvasni. Az állíttatók a fogadalmi szobrot szüleik, Krispl Imre és Kovács Mária emlékének ajánlották.
Etikus porta
A szakonyfalui Etikus porta egy hagyományos Rába-vidéki tájház, amely autentikus környezetet biztosít a szlovén hagyományok őrzéséhez, társasági eseményekhez, továbbá szálláslehetőséget is nyújt. A régi, elhagyatott parasztházat egy szlovén-magyar határon átnyúló uniós program keretében vásárolta meg a helyi önkormányzat 2021-ben és azt eredeti stílusában újíttatta fel. Rendbe tették a konyhát, amelyben megújult a sparhelt és újjáépült a fával fűtött kenyérsütő kemence. A legnagyobb helyiségben egy kis múzeumot alakítottak ki, amelyhez a tárgyakat, fényképeket és emlékeket a szakonyfaluiak biztosították, két nagyobb szobájában pedig öt, illetve hét személy töltheti el az éjszakát. A ház olyan látogatókat vár, akik szeretnék egyszerű körülmények között megismerni a Rába-vidék értékeit.
Nyugati pont
A terjedelmes szakonyfalui fenyveserdőben vezető makadámúton juthatunk el az erdészházig, amelynek szomszédságában áll a rendszerváltásig Magyarország legnyugatibb pontját jelző kopjafa. A felsőszölnöki Hármashatár – az ország valódi legnyugatibb pontja – a szigorú határellenőrzés idején különleges belépési engedély nélkül nem volt megközelíthető. Az ún. „Nyugati pontot” Szakonyfaluban a Magyar Természetbarát Szövetség jelölte ki, ma a határsávhoz kötődő tiltások és belépési korlátozások nehéz időszakára emlékeztet. Szakonyfalu központjából a Nyugati pont tanösvény vezet az erdei kopjafáig.
