Látnivalók
Orfaluban
Orfalu
Orfalu Szentgotthárdtól 10 kilométerre, az Apátistvánfalvától délre elterülő völgyben és a környező dombokon fekszik. Ma a legkisebb szlovének lakta falu Magyarországon. A település szórványos szerkezetű, a házak között jelentős zöld területek, erdők, rétek terülnek el, ezek adják a táj mozaikos jellegét. Az éves csapadékmennyiség itt 700–950 mm között van, emiatt a környék forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Egyetlen természetes állóvize a Fekete-tó, amely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás ingóláp. A falu külterülete 1978 óta védett, jelenleg az Őrségi Nemzeti Park része.
A települést Orfalou néven először 1538-ban említik az oklevelek. A község helyén minden bizonnyal lakatlan erdőség lehetett a ciszterci majorok 12. századi létrejöttéig, amelyek egészen a 20. századig fennmaradtak. 1625-ben Orfalu meghódolt az oszmán-törökök előtt, lakói hat évtizeden át fizettek adót az új uraságoknak, hogy elkerüljék a pusztítást. A többi Rába-vidéki községhez hasonlóan Orfaluból is nagyon sokan vándoroltak ki Amerikába, később a vasfüggöny idején a bezártság miatt is jelentős volt az elköltözés.
A falu ugyan az első kocsmával büszkélkedhetett a Rába-vidéken, ma még sincs italbolt a településen. A lakosság egy része viszont falusi turizmussal foglalkozik, ők Szlovéniából is várják vendégeiket, akik aszfaltozott úton a szomszédos Budinci felől léphetik át a szlovén-magyar határt.
Október végén csalogatják a szervezők az izgalmakra vágyókat a Szellemek Útjára, amelyen egy éjszakai erdei gyalogtúra során megismerkedhetnek az itteni szlovének népi hiedelemvilágában élő lényekkel, többek között a lidércekkel, a garabonciásokkal vagy a boszorkányokkal.
A településen született Doncsecz Károly (1918–2002) országos hírű szlovén fazekasmester.
Szoknyás harangláb
Orfalu központjában 1823-ban épült fából a kétoszlopos, alul teljesen zárt szoknyás harangláb, oszlopait két-két ferde támasz merevíti. Eredetileg fazsindellyel, majd bádoggal, végül cseréppel fedték. A harangláb – szakrális feladata mellett – megfigyelési és figyelmeztetési célokat is szolgált, hAz építmény szakrális feladatán túl figyelő feladatot is ellátott, harangjának kongatásával többek között a vihart vagy a jégesőt is megpróbálták távol tartani. Eleinte kötéllel harangoztak, ami nehéz munka volt, ezért a harangozást később villamosították.
Az efféle szoknyás haranglábaknak eredetileg két zsindelyteteje volt: a nagyobbik magát a szerkezetet védte az időjárási viszontagságoktól, míg a kisebbik a harangot és ezáltal a harangozót.
A haranglábak jelentősen meghatározzák az erdővel sűrűn benőtt vidékek, így a Szlovén Rába-vidék képét is. Elsősorban a reformáció idején terjedtek el, II. József türelmi rendeletének kiadásáig ugyanis csak a katolikusok építhettek kőből harangtornyokat.
Az orfalui haranglábat utoljára 1998-ban újították fel, 2023-ban, az építés 200. évfordulóján pedig újraszentelték.
Élők Emlékműve
2000-ben az akkor Orfaluban élő 56 személy nevét ábécé-sorrendben belevésték egy millenniumi emléktáblába, amelyet a település központjában, nem messze a haranglábtól állítottak fel. Ez az első efféle emlékmű, feliratainak olvasásakor megismerhetjük azokat a jellegzetes szlovén vezetékneveket, amelyeket az orfaluiak a harmadik évezred elején viseltek.
Rába-vidéki Tájház
A másfél évszázada álló Rába-vidéki Tájház Orfalu fontos turisztikai és kulturális nevezetessége. A porta külseje és berendezése a felújítás után is hűen tükrözi az egykori paraszti életmódot, amelyet nagyszüleink elbeszéléseiből ismerünk. Az autentikus lakókörnyezetben sétát tehetünk a régi csempével kirakott beépített tűzhelyes konyhától az egykori paraszti hálószobáig. A falak vastagsága eléri a fél métert, ezért kiváló hőszigetelők.
Ma a ház szabadulószobaként működik, amelyben a látogatók megismerhetik a Rába-vidéki „boszorkányságokat”. A program szlovén, magyar és német nyelven is elérhető, a kíváncsi kalandozóknak fejben meg kell birkózniuk a boszorkányokkal és a Rába-vidéki szlovének népi hiedelemvilágának más teremtményeivel.
Kis-Triglav
A Rába-vidéki Tájház udvarán áll egy egytonnás szikladarab, amelyet Szlovénia legmagasabb csúcsa, a Triglav környékéről szállítottak Orfaluba. Mára egyedülálló nemzeti és kulturális emlékművé, a Magyarország legnyugatibb csücskében élő „szlovénség szimbólumává” vált. Talapzatába minden szlovének lakta magyarországi településről beépítettek egy-egy követ, tehát nemcsak a Szentgotthárd-környéki hét szlovén községből, hanem Szombathelyről, Budapestről és Mosonmagyaróvárról is.
Erről a pontról indul el minden nyáron a Rába-vidéki szlovének egy lelkes csoportja, hogy háromszáz kilométernyi gyaloglás után végül meghódítsa Szlovénia legmagasabb csúcsát, a Triglavot.
E körül a szikla körül gyülekezik az évenként, a mindenszentek körüli napokban megrendezett Szellemek Útja több száz résztvevője is, mielőtt gyalogtúrára indulnának a sötét orfalui erdőben, ahol a Rába-vidéki termékeny népi képzelet félelmetes teremtményei kísérik útjukat. Itt pihennek meg azok a túrázók is, akik januárban vízkeresztkor a szomszédos goričkói Budinciból a határt átlépve elindulnak „völgyeken és dombokon át” vezető úton.
Kézműves Ház
Közvetlenül a tájház és a Kis-Triglav mellett kézműves műhelyekkel felszerelt korszerű épület áll. A helyszín alkalmas idegenforgalmi és más rendezvények szervezésére, a központi nagy terem akár száz embert is képes befogadni. A látogatók itt jellegzetes Rába-vidéki ételeket készíthetnek, elleshetik a népi mesterségek fortélyait és megismerkedhetnek a térség természeti és épített örökségével.
Az itteni eseményekre több szlovén szervezet, így a házigazda Rába-vidéki Kulturális és Turisztikai Egyesület is várja az érdeklődőket.
Fekete-tó
Nem messze Orfalu lakott területétől, Farkasfa határában terül el a Fekete-tó. Számos növény- és állatritkaság élőhelye, az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett területe. Egy ősi lápvidék maradványa, mely a hideg éghajlati körülmények között jött létre az utolsó jégkorszak után.
Ezt éppen azok a növények jellemezték, amelyek itt-ott még fellelhetők a Fekete-tóban. A 19. századi úrbéri térképek még egyértelműen a Zala-patak forrásaként jelölik, azonban napjainkban a láp és a patak között már nincsen látható felszíni kapcsolat. A Fekete-tó számított a vidék egyetlen természetes állóvizének, ma azonban már nincs nyílt vízfelülete.
Mindmáig fennmaradt a helyi szlovén misztikus legenda, amely szerint hajdanán egy falu süllyedt itt a tó mélyére. „Úgy esett, hogy szörnyű vihar kerekedett, a falu pedig a templomával együtt elmerült a tóban. Azután minden elnémult, a csend és a béke honolt. Múltak az évek, elérkezett a hetedik esztendő. Akkor a templom keresztje egy rövid időre kikandikált a tóból. Az emberek megrémültek, de senki sem mert beúszni hozzá. Hét év múltán, amikor a kereszt ismét felbukott a tóból, egy beképzelt pásztor a vízbe ugrott és odaúszott a kereszthez. Amikor hozzáért, felkiáltott és a kereszttel együtt elmerült a tóban. A víz elkezdett kifelé folyni a tóból és Zala-patakként ma is a Balatont táplálja.”
A Fekete-tavat kiterjedt erdőség öleli körül, ezért nehezen megközelíthető. A magas fokú védettség miatt az ősláp csak kísérővel látogatható.
Tűzlepke Öko-élménypark
Az öko-élménypark két részből áll. A Tűzlepke Kalandösvény egy arborétum és egy kalandpark ötvözete. A vidék védett növényeit és állatait a mintegy egy kilométer hosszú ösvény mellett sorakozó háromnyelvű táblák mutatják be. A látogatók állomásról állomásra haladnak előre, eközben érdekes és játékos feladatokat oldanak meg, a legbátrabbakat pedig két, eltérő nehézségű kötélpálya várja. Az odavezető úton azonban többek között még meg kell küzdeniük egy útvesztővel, valamint távcsövek segítségével meg kell találniuk a parkban rejtőző állatokat.
Ha valaki szeretne ismereteket szerezni a Rába-vidéki szlovén falvakra jellemző hagyományos életről, az élményparkban keresse fel a Djaustji-Cser Emlékházat. Ott egy interaktív időutazás keretében megtudhatja, hogyan éltek és dolgoztak egykor a vidék portáin még fél évszázaddal ezelőtt is. A kíváncsi vendégek szakszerűen összeállított ismeretterjesztő szövegeket hallhatnak a népi örökségről, ugyanakkor a parasztházban és környékén zajló élettel kapcsolatos feladatokat is meg kell oldaniuk.
