Fedezze fel a Szlovén Rába-vidéket
A magyar-szlovén-osztrák hármashatár közvetlen szomszédságában fekvő Szlovén Rába-vidék már nevében is hordozza két fontos jellemzőjét: itt lép be magyar területre az ország harmadik leghosszabb folyója, a Rába, illetve Szentgotthárdon és a környező hat településen (Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu és Apátistvánfalva) él a hazai őshonos szlovén közösség jelentős része.
A Rába-vidék egész területe az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik, mégsem keverendő össze a két tájegység, hiszen egymástól néprajzi szempontból és nyelvileg is elkülönülnek. Ugyanakkor mindkét vidékre igaz, hogy elkerülte őket az iparosítás, ezért a Rába-vidék egyik legfontosabb vonzerejét is az érintetlen természeti környezet jelenti. Az egyedi állat- és növényvilág a falvakon belüli és az azokat körülvevő terjedelmes erdőségekbe csalogatja a barangolni vágyókat, onnan visszatérve a szórvány- és útmenti településekre pedig gazdag épített és kulturális örökség várja az új élményekre nyitott vendégeket.
A Rába-vidéki szlovének ősei a 6. században telepedtek meg a Rába és a Dráva folyók között, a trianoni békeszerződésig a muravidéki szlovénekkel együtt a magyar állam nyugati peremvidékén éltek. Az első világháború után a többi szlovéntól elszigetelve, Magyarországon belül folytatódott a történelmük, ezért is őrződött meg sajátos nyelvjárásuk, amely számos tekintetben eltér a szlovén irodalmi nyelvtől.
A Rába-vidéki szlovéneket a legtöbb megpróbáltatás a Rákosi-korszak kitelepítései során, majd a vasfüggöny lebontásáig érvényben lévő határsáv miatt érte. A kommunista rendszer felbomlása után a hazai szlovénség szerteágazó kapcsolatokat építhetett ki a függetlenné vált Szlovéniával, ez további lehetőségeket teremtett a közösség fennmaradására.
A Rába-vidék minden évszakban izgalmas rendezvényekkel várja látogatóit. Farsangkor, ha egy településen nem történik házasságkötés, a hajadon leányoknak és nőtlen legényeknek egy rönköt kell végighúzniuk a falun. A több száz maskarást felvonultató, tréfás esketéssel záruló egész napos, kétnyelvű rendezvény az összes környező szlovén település lakóit megmozgatja.
A Rába-vidék húsvétra is tartogat egy különleges népszokást: Felsőszölnökön a legények nagyszombaton este mozsárágyúkkal durrogtatnak a falu dombjain, ahol hatalmas máglyák égnek, hogy megünnepeljék Krisztus feltámadását. Másrészt viszont így űzik el a dermesztő telet és a rontást hozó gonosz szellemeket. Utóbbiak a főszereplői a halottak napja körül megrendezett Szellemek Útjának is, amikor egy orfalui éjszakai erdei gyalogtúra során rövid időre megelevenednek a Rába-vidéki népi hiedelemvilág ártó lényei.
A völgyekben és dombokon meghúzódó falvak a kerékpáros turistákat is várják, akik más társaikhoz hasonlóan pihenés közben megkóstolhatják a vidék gasztronómiai különlegességeit, például a tökmagolajat vagy az erdei gombás hajdinalevest. Ezeket Rába-vidéki szlovén vendéglátóik kínálják nekik, akik messze földön híresek a kedvességükről és vendégszeretetükről. Bátran kijelenthetjük: a Rába-vidék egy több napos kiránduláshoz is elegendő látnivalót kínál, sőt egész évben visszavárja azokat a látogatókat, akik megkedvelték a sok kincset rejtő térséget.