Látnivalók Alsószölnökön
Alsószölnök
A Rába folyó Alsószölnöknél lép be Ausztriából magyar területre, a szakasz számos vízitúra kiindulópontja. Településszerkezetét tekintve dombvidéki többutcás sorfalu, Szentgotthárdtól 6 km-re délnyugatra fekszik. A faluban évszázadok óta együtt élnek szlovének, magyarok és németek.
A történeti forrásokban először 1378-ban említik Felsőszölnökkel együtt, az 1664-es szentgotthárdi csata idején itt táborozott a török sereg bal szárnya. Az 1821-ben alapított plébánia első plébánosa Kossics József, a helyi szlovénség jeles írója volt. A 19. század végén a nyomor sok embert kivándorlásra késztetett, 1946-ban a német családok jelentős részének kitelepítésével pedig tovább csökkent a népesség.
Alsószölnök valaha a leggazdagabb Rába-vidéki településnek számított, részben osztrák kapcsolatai révén, a falu és a szomszédos Mogersdorf között ugyanis a második világháború végéig határátkelő volt. A rendszerváltás után az önkormányzat többször megnyittatta a határt, amely a 2007-es schengeni csatlakozás után elveszítette jelentőségét.
A ma már lakatlan erdei Götz-féle nyaralótelep területe és a Tanya elnevezésű falurész ugyan közigazgatásilag ma is Alsószölnökhöz tartozik, azonban közvetlenül érintkezik az utolsó felsőszölnöki házcsoporttal. Ezért a ,,tanyasiak” Felsőszölnökre járnak boltba és templomba, valamint ott is temetkeznek. Alsószölnök temetője közvetlenül az osztrák határ mellett található, ott nyugszik többek között Szakovics József imakönyv-szerkesztő szlovén plébános és az alsószölnöki plébánia alapítója, Szapáry Terézia grófnő is.
2008-ig a településen az utak elnevezése egységesen Fő út volt, abban az évben viszont a közterületek új, a hagyományokat is felidéző neveket kaptak, amelyeket három nyelvű utcanévtáblák jeleznek.
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Batthyány Alajos gróf építtette klasszicizáló stílusban 1815-ben, egy évre rá Somogy Lipót szombathelyi megyéspüspök szentelte fel a templomot. Korábban az alsószölnöki hívők az 1764-ben Kisboldogasszony tiszteletére emelt kápolna egyik oltárfülkéjénél imádkoztak, szentmisére Rábaszentmártonba jártak. Az önálló alsószölnöki plébániát a templomépíttető özvegye, Szapáry Terézia grófnő alapította 1821-ben és a vidék legkisebb fárája lett, mivel más település nem tartozott hozzá. Az egykori kápolna Mária-szobrát a templom oltárára emelték, amikor azonban a szakrális épület 1889-ben újabb szobrot kapott Grazból az új oltárára, a régi Mária-szobrot a templom előtti füves területen helyezték el.
A falu első plébánosa Kossics József, a magyarországi szlovének híres lelkipásztora, tudósa és írója volt, aki 1816 és 1829 között szolgált ott. 1910 és 1923, illetve 1928 és 1930 között Alsószölnökön volt plébános Szakovics József, hazai szlovén nyelvjárásban írt számos imakönyv szerkesztője. Ebben a faluban szolgált továbbá dr. Lenarsich Imre szlovén származású teológiai író és művészi fotográfus. Koósz Vince plébános idején, pontosabban 1925-ben a harangtorony két harangot kapott, egyiküket azonban 1944-ben elszállították egy lőszergyártó üzembe. 1949-ben és 1950-ben Török Béla plébános Alsószölnök minden lakóját bevonta a templom felújításába, 1961-ben pedig a templom tornyán lévő bádog gömböt úgy kilyuggatták a harkályok, hogy a helyi határőröknek kellett leszedniük.
A Historia Domusban, a plébánia krónikájában feljegyezték, hogy egykor – hat család kivételével – a falu összes lakója szlovén nemzetiségű volt. A templomban kezdetben szlovénul miséztek, a német nyelv használatát 1831-ben engedélyezték. A helyiek folyton vitatkoztak az istentiszteleti nyelvről, ezért az egyházi elöljárók igyekeztek Alsószölnökre mindig olyan plébánost kinevezni, aki szlovénul, németül és magyarul is beszélt. (Ez igaz volt többek között Szakovics Józsefre is.) Manapság az ottani misék szinte kizárólag magyar nyelvűek.
Az alsószölnöki templomot Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelték, ennek ünnepe minden évben március 25-ére esik. A homlokzati ajtó feletti felirat egy kronogram, a római számokat összeadva 1815-öt, tehát a templom építésének évszámát kapjuk. A jelenlegi orgonát 1901-ben készítették és száz évvel később, 2001-ben újították fel utoljára.
I. világháborús emlékmű
A templom mellett áll a Nagy Háború során Szerbiában, Olaszországban és Oroszországban elesett 13 alsószölnöki hős nevét megörökítő hadiemlék. A fehér márványobeliszken a felirat német nyelvű és virágoskert veszi körül. Az emlékmű tetején egy rohamsisak látható, az alatta lévő domborműveken pedig első világháborús fegyverek. Érdekesség, hogy a második világháború során elesett alsószölnöki hősök emlékművét a település egy másik pontján állították fel, emléktáblájukat a falun kívül elhelyezkedő temető előterében avatták fel.
Mária-szobor
A templom előtti kőből faragott Mária-szobor az 1764-ben épült kápolnából való. 1889-ben került a mai helyére, a felette lévő tetőt helyi iparosok készítették az 1920-as évek második felében. A szobor bal kezének egyik ujját egy szovjet katona lőtte el a II. világháborúban, mára a sérülést helyreállították.
Szent Flórián-szobor
A templommal szemben, a plébániaház mellett áll Szent Flórián szobra, melyet 1930-ban állíttatott Zsidó Miklós és családja. (Ezt megtudhatjuk a négyzethasáb alakú talapzat magyar nyelvű feliratából.) A festett kőszobrot kovácsoltvas kerítés védi, a települési önkormányzat a helyi önkéntes tűzoltó egylettel karöltve 2007-ben felújíttatta.
Bognárház
A 19. század végén épült, tornácos bognárházat az alsószölnöki önkormányzat egy szlovén-magyar határon átnyúló uniós projekt keretében megvette és tájházzá alakíttatta. A műhelyben a bognár munkáját és eszközeit mutatják be, az egykori lakótér pedig az 1950-es évek stílusában van berendezve. A lakóépületben egy szoba, egy konyha és egy pince található, ezekben egykor Huber Antal bognármester élt. Egyedülálló épületről van szó, nemcsak a Szlovén Rábavidéken, hanem a szomszédos Őrségben is.
A tájháznak jelentős szerepe van a kulturális örökség megőrzésében, valamint az egykori bognármesterség és a helyi hagyományok bemutatásában. A bognárház a települési önkormányzat elérhetőségein tett előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg.
Kilátó
A Rába-menti tanösvény útvonalán, a szőlőhegy tetején áll a fából épült kilátó, amelyről pazar kilátás nyílik a határ mindkét oldalán elterülő tájra és az abban kanyargó Rábára. Az építményről szemlélődve megismerhető a vidék jellegzetes településszerkezete, szép időben pedig tekintetünket akár távolabbi hegyláncokra is irányíthatjuk.
Vízierőmű
1686-ban a Batthyány-uradalom malma állt itt, amely később Szapáry László tulajdona lett. 1911 és 1949 között a malom, fűrésztelep és vízierőmű tulajdonosa a német nemzetiségű Guttmann Mihály családja volt. A fűrésztelepet eleinte egy Schwarz nevű vállalkozó vette bérbe, majd azt fia, Imre vette át. 1949-ben a családot „kulákként” kitelepítették. 1960-ban lebontották a malmot és a fűrésztelepet, azóta csak a 2019-ben felújított vízierőmű üzemel a Rábán. Jelenleg négy Francis-turbinával működik együttesen 200 kW névleges teljesítménnyel, évenete 435 ezer kWh energiát termel. A vízierőmű magántulajdonban van.
