Látnivalók Felsőszölnökön
Felsőszölnök
Magyarország legnyugatibb települése, egyben a legnagyobb hazai szlovének lakta falu, Szentgotthárdtól 14 kilométerre délnyugatra fekszik. Szlovénia felé átlépve a határt érünk fel a környék legmagasabb pontjára, a 404 méter magas Ezüst-hegyre. A falu hosszan húzódó völgyét további kilenc domb öleli körül. A településen a pannon és az alpesi éghajlat együttes hatása jellemző, az erdők őshonos fája a jegenye- és vörösfenyő.
Felsőszölnököt a történeti források először 1378-ban említik Alsószölnökkel együtt, ekkor a dobrai ciszter leányapátsághoz tartozott (ma Neuhaus Ausztriában). 1640-ben törtek be először a faluba a törökök, egy évtizeddel később a lakosság behódolt nekik. A 20. század elején sokan kivándoroltak, főként Amerikába. A második világháború után a falu a határsávba került, a Rákosi-rendszerben pedig számos családot telepítettek ki innen a Hortobágyra. A műszaki határzárat az 1970-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert telepítettek. A rendszerváltásig a községet csak határsávengedéllyel lehetett megközelíteni. 1992-ben Martinje felé megnyílt a Rába-vidék első határátkelője az anyaország irányában, 2014-ben pedig átadták a Felsőszölnököt Kétvölggyel összekötő új utat is.
A településen működik az 1938-ban megalakított Pável Ágoston Vegyeskar, valamint a helyi szlovén néptánccsoport. A kétnyelvű általános iskola és óvoda Kossics Józsefről, az itteni temetőben nyugvó tudós plébánosról kapta a nevét. 1995 óta Felsőszölnök a székhelye az Országos Szlovén Önkormányzatnak, a szlovén közösség egyik csúcsszervezetének.
A faluban sportegyesület működik, amely minden év nagyszombatján megrendezi a hagyományos „durrogtatást”, amikor karbidgázzal töltött mozsárágyúk segítségével, hatalmas robbantásokkal ünneplik meg Krisztus feltámadását, de egyben el is űzik a telet és a gonosz szellemeket.
Keresztelő Szent János-templom
A jelenlegi templom helyén már 1377-ben állt egy Keresztelő Szent Jánosnak szentelt keresztelőkápolna. A reformáció idején az egyházközség áttért az evangélikus vallásra, 1627-ben Felsőszölnök mellett még Martinje és Trdkova falvak tartoztak hozzá. 1717-ben a település visszatért a római katolikus vallásra, egyben a templom is újból katolikus lett. 1794-ben az épületet felújították, 1832-ben megjavították orgonáját. Az új oltárt 1898-ban készítette el Lewisch Róbert szentgotthárdi mester.
A templomot 1938-ban építtette újra Kühár János plébános, abban az évben rendezték meg Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszust. A templom legfontosabb festményeit ezért az Oltáriszentség köréből választották: ezek az utolsó vacsora, a kánai menyegző, az elsőáldozás és az úrnapi körmenet. Kühár János 1967-ben festtette meg az új főoltárképet, amelyen Krisztus halála látható. A buzgó lelkipásztor kérésére a boltívre felfestették a „Dicsérje az Urat minden nép” szlovén nyelvű feliratot, valamint a szláv apostolok, Szent Cirill és Metód képét.
A templomban havonta egyszer szlovén nyelvű szentmisét is mondanak, az itt szolgált összes plébános nevét tábla őrzi.
I. és II. világháborús emlékmű
40, az első világháborúban és 34, a második világháborúban elesett felsőszölnöki honvéd neve szerepel korabeli magyar helyesírással a táblákon, melyeket a templom szomszédságában, a korábbi I. világháborús emlékmű helyén állíttattak.
Kühár Emlékház (Szlovén Tájház)
Az egykori felsőszölnöki parókia utolsó lakója Kühár János volt, akire Kossics József plébános mellett a legnagyobb magyarországi szlovén település másik neves lelkipásztoraként emlékeznek. 1936 és 1987 között mintegy fél évszázadon át őrködött hívei lelke felett és őrizte anyanyelvüket. Jelszava ez volt: „Szlovének voltunk, szlovének vagyunk, szlovének maradunk – maradjanak azok gyermekeink is.”
2010-ben a Szomszéd a szomszédhoz elnevezésű szlovén-magyar határon átnyúló uniós projekt keretében az Országos Szlovén Önkormányzat – a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával karöltve – az egykori plébániaépületben kialakította a Kühár Emlékházat. Az ún. Szlovén Tájházban egy egyháztörténeti és egy néprajzi kiállítás tekinthető meg. Az egykori parókián helyreállították Kühár János plébániahivatalát, hálószobáját és étkezőjét. A vitrinekben pedig egyháztörténeti dokumentumokat és a Rába-vidéki plébániákról származó tárgyakat láthatunk. Az olvasóteremben a kutatók számára elérhetők a plébánia levéltárában őrzött iratok és az egykori parókia könyvtára. A valamikori istállóban ma egy néprajzi tárlat mutatja be a gazdálkodás során a plébánián és a faluban használt tárgyakat.
Az intézmény célja, hogy összegyűjtse, megmentse, őrizze, kiállítsa és bemutassa a magyarországi szlovének történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és más kulturális értékeit. A tájházban műhelyfoglalkozásokat és táborokat szerveznek a Rába-vidéki iskolások számára, a padlástér pedig szerény szálláslehetőséget is kínál.
Hármashatárkő
A csonkagúla alakú obeliszket 1922-ben állították Magyarország, a mai Szlovénia és Ausztria találkozásánál, 384 méter tengerszint feletti magasságban. A három ország legközelebbi települései Felsőszölnök, Trdkova és Tauka. A két világháború között a Rába-vidéki általános iskolások minden évben május utolsó vasárnapján itt emlékeztek meg az első világháborúban elesett hősökről. A második világháború után magyar oldalról tilos volt megközelíteni a határkövet, a nyugati „vasfüggöny” részeként ezt a határszakaszt is fegyverrel őrizték.
Az emlékhelyet először 1989. május 27-én nyitották meg a nyilvánosság előtt és ezzel megelőzték a Fertőrákos közelében azév augusztus 19-én megrendezett nevezetes Páneurópai Pikniket. Azóta a Hármashatárkő fontos turisztikai célpont, Szlovénia és Magyarország európai uniós csatlakozásának évfordulóin gyakran rendeztek itt találkozókat a három nemzet tagjainak részvételével. A schengeni övezethez történő 2007. december 21-ei csatlakozás után minden nehézség nélkül átléphetünk a három ország bármelyikébe.
Az emlékmű 215 centiméter magas, a talapzatnál 173 centiméter széles. Három oldalán a három szomszédos ország címere és a trianoni békeszerződés ratifikálásának dátuma látható. A Hármashatárkőhöz Felsőszölnök irányából csak gyalog kaptathatunk fel egy viszonylag nehéz, a Hampó-völgyön keresztül vezető 4,7 kilométeres úton. Osztrák oldalról murvás út indul felfelé, amelyen autóval szintén nem tudunk teljesen a csúcsig feljutni. Szlovénia felől az emlékmű viszonylag jól megközelíthető gépjárművel, a Hármashatárkőig már csak 1,7 kilométer gyaloglás vár ránk, igaz, egy meredek erdei úton.
Ez Magyarország tényleges legnyugatibb pontja.
Filó-malom
A Szlovén Rába-vidéken egykor két malom működött. Alsószölnökön fűrésztelep is volt, de azt 1960-ban lebontották. A felsőszölnöki Filó-malom azonban még ma is áll és arra vár, hogy újból működésbe hozzák. A műemléki védelem alatt álló épületet 2022-ben vásárolta meg az Országos Szlovén Önkormányzat azzal a céllal, hogy kihasználja egy működő malom idegenforgalmi potenciálját, hiszen az a térség egyik fő nevezetességévé válhatna. Az egykori munkafolyamat bemutatása digitális korszakunkban önmagában is érdekes lehet, ugyanakkor a látogatók megismerhetnék a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig. Az emeleti helyiségekben közösségi tér jönne majd létre kiállítóteremmel, amely így orvosolhatná a kulturális élet egy hiányosságát.
A Filó-malom története az 1879-es évbe nyúlik vissza, amikor a gabonát egy kis épületben őrölték vízi malomkerék segítségével. A 20. század elején a malmot Filó Mihály vásárolta meg, aki 1910-ben működésbe hozta a malomkereket hajtó turbinát. Itt őröltették gabonájukat a környező települések gazdái, de a muravidéki és az osztrák földművesek is. A malom négy szintjét falépcső köti össze, az épületben a gabona mellett tökmagot is őröltek. (A malom mellett áll egy tökmagolajütő.) Magas vízszint esetén a malomkövet a Szölnöki-patak vize, ellenkező esetben elektromos, illetve fagázzal működő motor hajtotta.
1952-ben államosították a malmot, a korábbi tulajdonos családtagjai azonban továbbra is ellátták a molnári feladatokat. A felsőszölnöki Csabai Andrásné Filó Hilda 1995-ig őrölt az épületben, amely azután műemléki védelem alá került és azt sikeres pályázata révén egy magyar vállalkozó vette meg. Farkas Lajos számára a malom felújítása nagy falatnak bizonyult, ezért eladta azt az Országos Szlovén Önkormányzatnak, amelynek a Szlovén Rába-vidék Térségfejlesztési Programja keretében a vásárláshoz szükséges forrásokat a magyar állam biztosította.
Szlovén Mintagazdaság
A Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett gazdaság jó példája annak, hogyan lehet Natura 2000-es területen mezőgazdasági és turisztikai tevékenységet folytatni. A létesítmény a szlovén Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium, valamint a Határon Túli Szlovének Hivatala anyagi támogatásával jött létre. Az épület szlovén jellegét a ljubljanai Építészmérnöki Kar egyik professzora biztosította, a 2015-ben befejezett Mintagazdaságtól pompás kilátás nyílik Felsőszölnökre.
A Szlovén Mintagazdaságnak már a kezdetektől fogva – a mezőgazdasági tevékenység mellett – nagy szerepe van a Rába-vidékre irányuló turizmus élénkítésében. Felsőszölnökre újra visszahozta a szarvasmarhatartást, emellett szállás- és étkezési lehetőséget is nyújt.
A Mintagazdaság számos gasztronómiai és kézműves műhelymunka, valamint a magyarországi szlovének minden generációja számára szervezett más rendezvények helyszíne.
Alma-lak
A 2013-ban uniós források bevonásával felépített képzési központ a gazdáknak lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék a gyümölcsfeldolgozáshoz szükséges legfontosabb módszereket. Eszközei révén lehetővé teszi számukra a gyümölcslevek készítését, mivel korszerű gyümölcssajtoló gépsorral van felszerelve.
A gyümölcstermesztő és más mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése a Szlovén Rába-vidéken hozzájárul a települések földterületeinek rendben tartásához, ezáltal növeli a vidék turisztikai vonzerejét. Az Alma-lak egyben rendezvények helyszíne is, itt többek között gasztronómiai és kézműves műhelyfoglalkozásokat, valamint meseesteket is rendeznek.
Kilátó
A Szölnök-patak melletti sík területről erdős szakaszon kaptathatunk fel a János-hegyre, ahol a három szintes, fedett kilátóról a környező vidék páratlan látványa tárul elénk.